KRESZ bevezető

A KRESZ rövidítés közlekedési rendszabályzatot jelent, pontosabban a Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozását (román megfelelője a codul rutier).

Az EU szintjén nem teljesen egységes, bár a legtöbb forgalmat szabályozó tábla azonos vagy nagyon hasonló. Az alábbiakban a Romániában érvényes szabályzat alapjait tárgyaljuk (különös tekintettel a biciklisekre és gyalogosokra).

Tartalom

1. Utak

A közút a gyalogosok és járművek közlekedésére szolgáló terület. Részei:

Egy úttestszakaszon a forgalom lehet egyirányú vagy kétirányú. Ha kétirányú, akkor a két menetirányt az úttengely választja el egymástól, minden jármű az irányának megfelelő jobb oldali részén közlekedik az úttestnek.

Az úttest menetirányának részei a forgalmi sávok (ha nincsenek kijelölve, akkor forgalmi soroknak nevezik őket). A sávokat jobbról kezdve számozzuk.

A járművek mindig a lehető legkisebb sorszámú sávban haladnak (amelyik nincs elfoglalva). A menet irány többi sávját lehet előzésre használni, illetve a kereszteződések előtt a továbbhaladási iránynak megfelelő sávba besoroláshoz (általában a jobb oldaliból jobbra vagy előre, a bal oldaliból balra vagy előre lehet haladni, ha a felfestés vagy jelzőtábla másképp nem szabályozza).

Úttípusok:

Egyes utak részei nemzetközi útvonalaknak, ezeket gyakran E jelzéssel is ellátják (pl. az a Temesvár – Nagyvárad – Nagykároly – Szatmárnémeti – Sárköz (Livada) vonalon (egy része egybeesik a DN19 országúttal).

Biciklis forgalom:

Ha egy útszakaszon van kijelölt kerékpárút / biciklis sáv (pistă pentru biciclete), akkor a bicikliseknek kötelező azt használni (az úttest vagy a járda helyett).

Ha nincs bicikliút, akkor az úttest jobb szélén (vagy útpadkán) kell közlekedni. Az autópályán és expressz utakon nem megengedett a biciklizés.

Gyalogos forgalom:

A gyalogosok a járdán közlekednek, annak hiányában mehetnek az úttest szélén / útpadkán (célszerű az út bal oldalát használni, mert akkor a hozzánk közelebb jövő autók szemből jönnek, könnyebb őket észrevenni).

Az úttesten egyik oldaláról a másikra gyalogátkelőn mehetnek át, ezeket általában kereszteződésekbe az útszakaszok végeire helyezik el. Jelzőlámpa, illetve a forgalmat irányító rendőr jelenlétének hiányában a gyalogátkelőn a gyalogosnak elsőbbsége van (elméletileg, gyakorlatilag viszont nem biztos, hogy az autók időben észrevesznek és meg is tudnak állni).

Ha egy útszakaszon nincs gyalogátkelőhely, akkor a gyalogosok átmehetnek a szélén, de mindenki másnak elsőbbséget kell adjanak!

2. Jelzőtáblák

A forgalom szabályozására számos jelzőtáblát használnak (indicatoare rutiere). Ezek egy része szabályozó jelzőtábla, másik része figyelmeztető, és vannak irányító/tájékoztató táblák is. A ferde vonallal áthúzott tábla jelentése általában az, hogy vége van annak a szabályozásnak, amit a nem áthúzott tábla bevezetett. Az alábbiakban bemutatunk néhány gyakori jelzőtáblát.

2.1. Szabályozó jelzőtáblák

Egy részük tiltó, más részük kötelező utasítást ad.

Az elsőbbségadást szabályozó táblákhoz tartozhatnak kiegészítő táblák is, amelyek jelzik, hogy a következő kereszteződésben melyik a főútvonal (vastagabb), illetve melyek a mellékutak (vékonyabb):

2.2. Figyelmeztető jelzőtáblák

Rendszerint háromszög alakúak piros kerettel és fehér alapon fekete szimbólumokkal.

3. Elsőbbség szabályozása

Léteznek irányított és nem irányított útkereszteződések. Nem irányított útkereszteződés az, amiben a továbbhaladási sorrendet nem szabályozza sem jelzőlámpa, sem tábla (ezekben a jobbkéz-szabály szerinti sorrendben haladnak tovább a járművek).

Az irányított útkereszteződésekben és egyéb útszakaszon a forgalmat szabályzó eszközöknek az alábbi fontossági sorrendjét kell figyelembe venni (amelyik a listán előbb van, az felülírja az összes többit, még akkor is, ha azok mást diktálnának):

  1. rendőr jelzései
  2. megkülönböztető jelzések gépjárműveken (tűzoltó, rendőrautó, mentő)
  3. ideiglenes jelzések, amik módosítják a közlekedést (általában sárga felfestések és táblák)
  4. jelzőlámpa (szemafor)
  5. jelzőtáblák
  6. útburkolatra felfestett jelzések
  7. közlekedési szabályok

Tehát ha például zöld jelzőlámpa van egy kereszteződésben, de a rendőr megállásra utasít egy autósort, akkor a jelzőlámpát figyelmen kívül kell hagyni. Ilyenkor a magasabb prioritású eszköz felülírja az alacsonyabbat. Ugyanez a helyzet ha például főútvonalon érkezünk egy kereszteződésbe, de a mellékútvonalról egy szirénázó mentőautó jön be: ekkor a mentőautónak van elsőbbsége.

Ha viszont egy útkereszteződésben nem működik (vagy sárgán villog) a jelzőlámpa akkor a mellé kitett jelzőtáblák szabályozzák azt, hogy kinek van elsőbbsége. Ilyenkor is a jelen levő és működő legmagasabb prioritású eszköz érvényes.

3.1. Rendőr jelzései

Szükség esetén egy a közlekedés szabályozását ideiglenesen egy forgalomirányító rendőr végzi. A jelzései minden más szabályt felülírnak.

3.2. Megkülönböztető jelzések

A következőkkel találkozhatunk:

3.3. Jelzőlámpa

A zöld fény megengedi a továbbhaladást, a piros tiltja azt a gyalogosok és járművek esetén egyaránt. Ha a fényjelzőn vagy alatta egy táblán valamilyen nyilat találunk, akkor az a lámpa csak arra a továbbhaladási irányra vonatkozik.

A zöld utáni sárga fény esetén szintén meg kell állni, kivéve ha már nem tudunk biztonságosan megállni a kereszteződés előtt (ekkor még áthaladhatunk). A piros utáni sárga (vagy egyszerre piros és sárga) fény csak előrejelzi a zöld érkezését, de még ad engedélyt az indulásra.

A villogó zöld fény (verde intermitent) megengedi a továbbhaladást abba az irányba, amelyikre vonatkozik, de csak miután mindenki másnak elsőbbséget adtunk (gyalogosnak és járműnek is).

Ha a lámpa sárgán villog, akkor a mellette levő jelzőtáblákat kell figyelembe venni.

3.4. Közlekedés körforgalomban

A körforgalomban haladó járműnek elsőbbsége van az éppen beérkezővel szemben. Tehát a bal oldalunkról érkező és a kereszteződésben már bent levő járműveket el kell engedni. Ha a körforgalomban két vagy több sáv van, akkor sávváltáskor elsőbbséget kell adni azoknak, akik már az elfoglalni kívánt sávon közlekednek.

Többsávos körforgalomba a jobb oldali sávon fognak bemenni azok, akik jobbra vagy előre akarnak továbbhaladni (első vagy második kijárat), a bal oldalin pedig azok, akik előre vagy balra haladnak tovább vagy meg szeretnének fordulni (második, harmadik, negyedik kijárat). Ha több, mint két sáv, vagy több mint négy kijárat van, akkor az útburkolati jelzéseket vagy jelzőtáblákat követjük.

3.5. Jobbkéz-szabály

Két egyenrangú úton érkező jármű közül (amelyek útja egymást keresztezné) annak van elsőbbsége, amelyik a másikat jobb oldalról érné el, ha egyszerre haladnának tovább.

Ez irányítatlan kereszteződésekben és irányított kereszteződésekben is egyenrangú utak esetén, illetve balra forduláskor a szemből jövő autóval szemben.

3.6. Gyakorlatok

Az alábbi helyzetekben melyik a helyes áthaladási sorrend és miért? Történhet-e egyszerre az áthaladás?

A.

Áthaladhatnak egyszerre, mert nem keresztezik egymás útját.

B.

Áthaladhatnak egyszerre, mert nem keresztezik egymás útját (előtte mindkettő meg kell győződjön arról, hogy a főútvonalon nem jön senki).

C.

A kék autó halad át először, a piros elsőbbséget kell adjon neki (jobbkéz-szabály).

D.

Ez egy sajátos eset, teljesen szimmetrikus. A szabály az, hogy ha megvalósítható, akkor egymás előtt fordulnak el, tehát egyszerre haladnak át. (Ha nem valósítható meg, akkor megegyezés alapján.)

E.

A zöld autó elsőbbséget kell adjon mindkét főúton közlekedőnek. A kék és piros közül jobbkéz-szabály miatt először a piros halad át. Tehát a sorrend: piros, kék, zöld.

F.

A piros és zöld autók kezdik az áthaladást (mehetnek egyszerre). Aztán jobbkéz-szabály miatt a kék autó következik és csak ez után a sárga.

G.

A kék és zöld autók először várnak, mert mellékútról érkeznek. A piros és sárga autók közül jobbkéz-szabály miatt először a sárga halad át, majd a piros. Ezt követően a kék és zöld autók közül szintén a jobbkéz-szabály miatt a zöld halad át először.

H.

Az útkereszteződés nem irányított, jobbkéz-szabály miatt a kék autó halad át először.

3.7. Irányjelzés

A fentebbi gyakorlatok esetén egy valós helyzetben honnan tudnák a járművek vezetői, hogy a többi szereplő merre akar menni?

Minden közlekedésben résztvevőnek jeleznie kell az irány- vagy sávváltási szándékát az erre a célra felszerelt lámpákkal (köznyelven indexeléssel), vagy ezek hiányában a kezével (például biciklisek esetén). A jelzést lakott területen belül 30, lakott területen kívül 50 méterrel a manőver megkezdése előtt kell elkezdeni.

Ezek a jelzések értesítik nem csak a szemből, hanem a hátulról jövőket is (a kanyarodás miatt lassítani fogunk, ezért a hátunknál jövő is el kezd lassítani, hogy utána ne kelljen akkorát fékezzen).

4. Elővigyázatos közlekedés

Elővigyázatos (vagy megelőző) vezetés (conducere preventivă) azt jelenti, hogy a lehetséges veszélyhelyzeteket és baleseteket megpróbáljuk előrelátni és elkerülni, még mielőtt túl késő lenne. A forgalomban való viselkedésünket és a haladási sebességet a forgalmi és időjárási viszonyokhoz kell igazítani.

Minél több tapasztalattal rendelkezik valaki és minél jobban ismer egy adott útszakaszt, annál jobban meg tudja jósolni a forgalom többi résztvevőjének viselkedését (például időben el tud kezdeni lassítani, ha várható, hogy a többiek is lassítani fognak; nagyobb távolságot tart a bizonytalannak tűnő járművektől, tudja, hogy hol lesznek rosszabbak a látási viszonyok stb.).

Például az alábbi helyzetben biciklivek közlekedve elsőbbségünk van a bicikliátkelő miatt (vel van festve piros szaggatott vonallal, csak részben lekopott). Ennek ellenére nem lehet lassítás nélkül áthaladni, mert az, aki jobbról jön, túl későn fogja észrevenni, hogy jövünk. Ha például egy autó jobbról elüti a biciklist, akkor az autós lesz a hibás, de a biciklis sérül meg…

5. Felhasznált irodalom